A Ripple és a Crypto.com bankká válhat az USA-ban
Az Egyesült Államokban látványosan változik a kriptó és a hagyományos pénzügy kapcsolata, és ez most nem egy apró szabálymódosításnak tűnik. A hírek szerint Jonathan Gould, az OCC, vagyis a valutafelügyelet (Office of the Comptroller of the Currency) vezetője olyan irányba tolja a rendszert, ami lényegében lebontja a falat a bankvilág és a kripto cégek között. A lépés különösen akkor lehet izgalmas, ha tényleg megnyitja az utat az amerikai Federal Reserve fizetési infrastruktúrája felé, és közben eltűnnek a korábbi, sokszor bénító engedélyezési akadályok.
A lényeg röviden: a banki kapuk eddig résnyire voltak nyitva, most viszont úgy tűnik, hogy szélesebbre tárják őket.
Mit jelent ez konkrétan, és miért ekkora ügy?
Jonathan Gould állítólag zöld utat ad több nagy kriptós szereplőnek, például a Ripple-nek és a Crypto.com-nak, hogy nemzeti banki chartert (national banking charter) igényeljenek. Ez nem csak presztízs.
Egy ilyen charterrel egy kripto cég lényegében bankként működhet az USA-ban, saját struktúrával, saját szabályozói kerettel, és sokkal kevesebb kényszerű közvetítővel.
A történet másik nagy eleme, hogy Gould kezdeményezi a Biden-éra egyik iránymutatásának visszavonását. A korábbi megközelítés arról szólt, hogy a bankoknak előbb felügyeleti jóváhagyást kellett kérniük, mielőtt digitális eszközökkel érdemben foglalkoztak volna. Ez a gyakorlat a piaci szereplők szerint rengeteg együttműködést már a startvonalon elfojtott, mert ha nincs írásos jóváhagyás, nincs projekt, nincs partneri kapcsolat, nincs skálázás.
Most a logika megfordulni látszik: ami nem tiltott, az alapvetően megengedett. Ez sokkal gyorsabb építkezést jelenthet custody, stablecoin és fizetési megoldások terén is.
Változás a levegőben
A kereskedők és a piac számára ez nem csak adminisztratív rendrakás. Ha egy kripto cég banki chartert kap, és ezzel tényleges hozzáférést nyer a Federal Reserve fizetési rendszeréhez, az a teljes intézményi adaptációt felgyorsíthatja.
A Fed rendszereihez kapcsolódó infrastruktúra, például FedNow vagy Fedwire, a pénzmozgatás “autópályáinak” számítanak. Ha egy kripto cég ezen keresztül tud elszámolni és utalni, az csökkentheti a költségeket, gyorsíthatja a settlementet, és ami különösen fontos, kiveheti a képből a harmadik fél közvetítőket.
Ráadásul a banki státusz a betétek szempontjából is kulcs. A közvetlen betéti képesség a nagy intézményi pénz egyik legnagyobb belépési akadálya volt. Ezt a szűk keresztmetszetet most elkezdhetik szélesíteni.
Mi mozgatja ezt a fordulatot?
Két erős hajtóerő látszik.
Az egyik a politika. A kriptoipar a az elérhető adatok szerint több mint 250 millió dollárt költött 2024-ben olyan jelöltek támogatására, akiket innovációbarátnak tartottak. A narratíva szerint ezzel olyan kongresszusi környezet alakult ki, ahol sokkal kevesebb a motiváció az akadályozásra. Ilyen helyzetben az ügynökségek gyakran igyekeznek gyorsan igazodni, nehogy lemaradjanak a következő irányvonalról.
A másik nyomás a nemzetközi verseny. A stablecoin likviditás egy része olyan joghatóságokba vándorol, ahol tisztább a szabályrendszer és kiszámíthatóbb a működés. Az EU MiCA keretrendszere például sok szereplő szemében egyre rendezettebb pályát teremt a szektor számára. Az amerikai lépések mögött ott van az a cél is, hogy a stablecoin- és kriptós pénzforgalom ne máshol épüljön fel végleg, hanem inkább hazavigyék és amerikai szabályozás alatt tartsák.
Miért tiltakoznak a hagyományos bankok?
A hagyományos bankok szemszögéből ez nem egy technikai változás, hanem versenyhelyzet. Ha kriptos cégek nemzeti banki charterrel belépnek, akkor már nem csak ügyfelek lesznek. Közvetlen versenytársakká válnak a betétekért és a fizetési forgalomért.
Nem véletlen, hogy több regionális bank már korábban is próbált védekezni. A beszámoló szerint öt nagy regionális bank létrehozta a Cari Networköt, egy privát blokkláncos fizetési rendszert, kifejezetten azért, hogy a settlement piaci részesedésüket védjék.
A fő félelemük pedig az, hogy az új belépők hozzáférhetnek a Fed fizetési síneihez, miközben szerintük nem minden esetben ugyanazokat a szigorú tőkekövetelményeket viselik, mint a klasszikus bankok. Ez a vita valószínűleg nem zárul le egyhamar, mert közvetlenül érinti a versenyfeltételeket.
A nagy tét: egy 3 trillió dolláros stablecoin piac
A háttérben ott van az a becslés, hogy a stablecoin piac 2030-ra akár $3 trillió is lehet. Ebben a világban a bankok számára a custody és a stablecoin settlement már nem extra szolgáltatás, hanem túlélési kérdés.
Aki nem tud kriptót tárolni vagy stablecoin tranzakciókat közvetlenül elszámolni, az a leggyorsabban növekvő fizetési szegmensből szorulhat ki.
A kriptós oldalnak is van kockázata. A politikai és szabályozói környezet gyorsan tud változni. A banki lobbi már most azt kommunikálja, hogy egyenlő feltételek kellenek. Ha a törvényhozás túl agresszíven próbálja kiegyenlíteni a feltételeket, akkor a frissen megnyíló lehetőségek egy része könnyen elapadhat, mielőtt valódi értékké tudna válni.
Összképben viszont egy dolog nehezen vitatható: a jelzés erős. Zöld a lámpa, és a kriptó amerikai bankrendszerbe integrálása most sokkal közelebb került a gyakorlathoz, mint az elmúlt években bármikor.
Ez is érdekelhet
- Solana uralja a stablecoin forgalmat: ez már nem csak hype
- Olaj-sokk jön a CPI után: Mire készülhetnek a Bitcoin kereskedők?
- Btc-74-000-folott-ez-mar-a-kovetkezo-bikapiac
Ne maradj le!
in numbers
