A CLARITY Act végre áttörést hozhat a kriptó számára Amerikában
Az amerikai szenátus bankbizottsága május 12-én, közvetlenül éjfél után publikálta a CLARITY Act kriptó törvény teljes, 309 oldalas változatát. A csütörtöki markup ülés már itt van a nyakán, vagyis Washington most először jutott el odáig, hogy egy átfogó kriptós piacstruktúra-törvényt valódi előrelépés közelébe toljon. A csomag két legfontosabb eleme a payment stablecoinokra vonatkozó 1:1 fedezeti logika és az SEC-CFTC határvonal tisztázása. Ez pont az a kettő, amire az intézményi szereplők évek óta várnak.
A most publikált anyag azért kap ekkora figyelmet, mert nem apró javítgatásról van szó. A törvény egyszerre próbál keretet adni a stablecoinoknak, a tőzsdéknek, a custody-szereplőknek, a DeFi-nek és a bankoknak. Tökéletesen senkinek nem kedvez, de végre adna egy használható jogi padlót. Ez sok intézménynél fontosabb, mint egy ideális kompromisszum. A nagy tőke nem a tökéletes szabályt várja, hanem azt, hogy végre lehessen mire megfelelési rendszert építeni.
Ezt olvastad már? Ethereum hírek: Közel 50 millió dollárnyi ETH került a piacra
Mi változna azonnal a stablecoinoknál és az intézményi oldalon
A stablecoin-rész most is a legérzékenyebb blokk. A tervezet tiltja az olyan jutalmakat, amelyek az üres stablecoin-egyenlegeket bankbetétszerű termékké tolnák. Közben nyitva hagyja a tranzakcióhoz kötött ösztönzőket, amelyekhez a SEC, a CFTC és a Treasury közös szabályait kell majd megírni. Ez fontos kompromisszum. A kriptós oldal kapott mozgásteret, a bankok viszont nem kapták meg azt a teljes tiltást, amit szerettek volna.
A banklobbi ezt továbbra is túl lazának tartja. Az American Bankers Association már most azt kommunikálja, hogy a jelenlegi szöveg még mindig hagy kiskaput a kvázi kamatozó stablecoinoknak. A Coinbase oldaláról közben az látható, hogy nem mindenki kapott meg mindent, amit akart. Azonban legalább a kulcspontok bent maradtak, és a szektor már legalább öt nagy globális bankkal dolgozik együtt. Ez azért számít, mert jól mutatja, hol van most a valódi törésvonal. Nem a kriptó és a politika között, hanem a kriptó és a bankszektor között.
Az intézményi zöld lámpa viszont nem csak a stablecoinokról szól. A Reuters által ismertetett szöveg a digitális árupiaci tőzsdéket, brókereket és dealereket a Bank Secrecy Act alá húzná. Vagyis ugyanúgy AML-, ügyfélazonosítási és due diligence-kötelezettségeket kapnának, mint a hagyományos pénzügyi szereplők. A bankbizottság hivatalos összefoglalója közben azt is rögzíti, hogy bankholdingok, nemzeti bankok, állami bankok és bizonyos credit unionök használhatnak digitális eszközöket és blokkláncot olyan tevékenységekre, amelyeket amúgy is végezhetnek, például fizetésre, hitelezésre, custodyra és kereskedésre. Ez már nagyon közel van ahhoz, amit a piac valódi intézményi startpisztolynak nevezne.
A legnagyobb veszély most már politikai, nem technikai
A gond az, hogy a törvény ettől még messze nincs bent. A következő lépések ezért továbbra is nagy figyelmet fognak kapni. Először jön a bankbizottsági markup és szavazás. Utána kell a 60 szavazatos szenátusi küszöb. Ezután össze kell gyúrni a szenátus mezőgazdasági bizottságának változatával, majd a képviselőházi verzióval is, végül jöhet az elnöki aláírás. A képviselőház már 2025 júliusában átengedte a saját változatát 294-134 arányban, a mezőgazdasági bizottság pedig január 29-én vitte tovább a saját ágát. A papírforma tehát él, a naptár viszont nagyon szűk.
A Fehér Ház július 4-re lőtte be az ideális céldátumot. Kirsten Gillibrand sokkal óvatosabb, és augusztus első hetét emlegette, ha minden jól megy. Ez már önmagában megmutatja, mennyire szoros lett a pálya. A mostani ablak még nyitva van, csak minden csúszás gyorsan csökkenti az esélyt. A 2026-os elfogadás jelenleg nagyjából 50-50 körül mozog.
Ez is érdekelhet: Dogecoin árfolyam: új mémcoin veheti át a DOGE helyét?
A legnagyobb politikai akna közben már nem a stablecoin-hozam, hanem az etikai olvasat. Elizabeth Warren teljes erővel támadja a tervezetet, mert nincs benne Trumpék kriptós érdekeltségeit korlátozó blokk. A szenátusi demokrata oldalon egyre világosabb, hogy ilyen szabály nélkül nem lesz meg a szükséges támogatás. Gillibrand már jelezte, hogy a törvény nem megy át etikára vonatkozó korlát nélkül. Mivel a konfliktuskezelési rész nem is a bankbizottság közvetlen hatásköre, ezt később kell beilleszteni. Pont itt csúszhat meg az egész.
Ettől lesz ennyire érdekes a mostani pillanat. A Clarity Act jogi váz végre elég erősnek látszik ahhoz, hogy a bankok, a custody-szereplők és az allocation committee-k komolyabban vegyék a piacot. Közben a politikai részen még mindig egyetlen törésvonal elég lehet ahhoz, hogy minden megint hónapokra megakadjon. Ha a markup átmegy, és az etikai kiegészítésre születik elfogadható kompromisszum, az intézményi tőke előtt tényleg kinyílhat egy sokkal tisztább amerikai pálya. Ha ez a pont szétesik, marad a várakozás, és vele együtt a régi jogi köd is.
Ne maradj le!
in numbers
