Clarity Act – Már nyáron döntés születhet

Hester Peirce most a korábbinál jóval magabiztosabban beszélt a CLARITY Act sorsáról. Az SEC biztosa a napokban arról beszélt, hogy a törvény még ezen a nyáron átmehet a teljes Szenátuson. Ez azért kap ekkora figyelmet, mert Peirce nem külső megfigyelő. Aktív SEC-biztos, ráadásul pontosan ismeri a washingtoni pénzügyi jogalkotás működését.
A piac eddig inkább óvatosan kezelte a nyári menetrendet. Nem azért, mert a törvény szövege összeomlott volna. Inkább azért, mert a szenátusi naptár szűk, a politikai alku nehéz, és a végső 60 szavazatos küszöb még mindig nagyon komoly akadály.
Ettől még a mostani nyilatkozat súlyos jelzés. Ha egy ülő SEC-biztos már nyíltan nyári szenátusi átmenettel számol, az azt mutatja, hogy Washingtonban ezt az időablakot már nem csak optimista kívánságként kezelik. Valódi forgatókönyvként van az asztalon.
A CLARITY Act közben már több fontos állomást kipipált. A képviselőház tavaly nyáron erős kétpárti támogatással átengedte, idén májusban pedig a szenátusi bankbizottság is továbbtolta. A teljes célhoz viszont még több politikai kapun kell átmenni.
Ezt olvastad már? Trump és a kriptó – 1.4 milliárd dollárnyi bevétel
Miért ilyen fontos ez a törvény a kriptópiacnak
A CLARITY Act legfontosabb része az, hogy végre világosabban szétválasztaná az SEC és a CFTC szerepét a digitális eszközöknél. A mostani rendszerben túl sok token él szürkezónában. Ez visszafogja a listázásokat, az intézményi részvételt és az amerikai fejlesztést is.
A tervezett keret három fő kategóriában gondolkodik. A digitális árupiaci jellegű eszközök a CFTC oldalára kerülnének. A klasszikus befektetési szerződés-logikába eső eszközök az SEC alatt maradnának. A stablecoinok pedig külön, vegyes felügyeleti pályán mozognának.
Ez nem csak jogi technikalitás. A piac most pont azért szenved a bizonytalanságtól, mert sok szereplő még mindig nem tudja elég tisztán, melyik tokenre milyen amerikai szabály fog ráülni hosszabb távon.
A törvény másik nagyon fontos része a fejlesztők védelme. A szenátusi összefoglaló külön rögzíti, hogy a szoftverfejlesztőket és bizonyos hálózati szereplőket nem lehetne pusztán azért pénzügyi közvetítőként kezelni, mert kódot írnak, tranzakciókat fordítanak vagy számítási munkát végeznek decentralizált rendszerekhez. Ez a DeFi és a nyílt forráskódú fejlesztés számára kulcskérdés.
Ez is érdekelhet: XRP árfolyam: új XRPL-védelmi ötlet jöhet a front-running ellen
A nyári áttöréshez még mindig kemény politikai matek kell
A pozitív hangulat ellenére a szenátusi fal nem tűnt el. A cloture-höz 60 szavazat kell, miközben a republikánusoknak 53 helyük van. Ez legalább hét demokrata támogatását teszi szükségessé, és ez már jóval nehezebb kör, mint egy bizottsági szavazás.
A májusi bankbizottsági körben két demokrata szavazott át. Ez jó jel volt, közben nem elég a plenáris átmenethez. A teljes szenátusi szakaszban a politikai súly, a nyomás és a kompromisszumkényszer is magasabb.
A másik gond az idő. A Galaxy júniusban már 60 százalékra csökkentette annak esélyét, hogy a CLARITY Act még 2026-ban törvény lesz. Nem tartalmi visszalépés miatt, inkább azért, mert a szenátusi menetrend szűkül, és a nyári szünet előtti mozgástér fogy.
Paul Atkins közben nagyon egyértelmű irányt jelzett. A SEC elnöke június végén New Yorkban arról beszélt, hogy az Egyesült Államokat a világ kriptófővárosává akarják tenni, és ennek része a piacok onchain irányba nyitása is. Ez jól mutatja, hogy az SEC felső szintjén most már nem egymásnak ellentmondó hangok hallatszanak. Peirce és Atkins ugyanabba az irányba néznek.
A következő hetek így tényleg fontosak lesznek. A CLARITY Act előtt most már nem a figyelem hiányzik, hanem a végső politikai áttörés. Ha a Szenátus még a nyár folyamán eljut a szavazásig, az amerikai kriptópiac egyik legfontosabb jogi fordulópontja jöhet el. Ha nem, a bizonytalanság jóval tovább maradhat velünk, mint azt sokan most remélik.